Nagyon jó és hasznos dolgot tett a BoxingONE életre keltője, elindított egy csapatbajnokságot, amire nagy szüksége van, a hazai ökölvívásnak. Tisztelet érte nekik, de vajon, mennyire tisztelik meg a bajnokság életre keltőit?

A tisztelet, az ökölvívás szeretete, és sorolhatnám mindazt, ami véleményem szerint egy picit sérült a Debreceni döntőben, és tegyük hozzá gyorsan, ez nem az ökölvívók hozzáállása miatt történt. A versenyzők tették a dolgukat, bementek a ringbe, és mindenki tudása legjava mellé, szívét lelkét adta. Igen, ezt várjuk el a versenyzőktől, és ezért szeretjük őket, s hogy ez mire elég, az másodlagos, a lényeg az, hogy mindent belead.

Belead mindent, önmagáért, klubjáért, edzőjéért, és ezt tudja adni Szilárd Bollának, aki pénzt és fáradságot nem kímélve, életre keltette ezt a csapatbajnokságot. Hatalmas érték ez, hisz versenyzőink, egy komoly bajnokságon mérethetik meg magukat, és fejlődhetnek, hazai és határon túli ellenfelek ellenében.  

Engedjék meg nekem, hogy miközben megköszönöm Szilárd Bollának az áldozat készségét, felhívjam a figyelmet arra, hogy minden jót el lehet rontani, és sajnos a látottak alapján ez egy kicsit sikerült is, köszönhetően a hazai bíróknak. Dicséretes, hogy védjük a hazai színeket, de sokkal dicséretesebb lenne, ha ezt úgy tennénk, hogy megadjuk a tiszteletet, a sportágnak, versenyzőnek és szervezőnek, önmagunknak. Ezt egy módon tehetjük meg, becsülettel, azt gondolom, hogy a becsület legfontosabb, amennyiben ezt elfelejtjük, jöhet a magyarázkodás, amiből akár győztesen is kikerülhetünk, de mi magunk tudjuk, itt valami nem volt rendben.

Ennyit szerettem volna megjegyezni a BoxingONE döntőjéről, amiért egy kicsit szomorú is vagyok, hisz nem volna szabad másról beszélni, mint arról, amit nem győzők elégszer hangsúlyozni:
köszönjük BoxingOne, köszönjük Szilárd Bolla, köszönjük Győr.