Nem sokára kezdődik az amatőr ökölvívóknál is a szezon, bár már voltak és vannak versenyek, az első komoly hazai megmérettetés a Bocskai.

Igen, februárban már a Bocskai, de vajon mit várhatunk felnőtt ökölvívóinktól, amennyiben a 2009. évi bajnokságot vesszük alapul.

Amennyiben visszatekintünk a korosztályos és a felnőtt bajnokságra, azt kell, mondjam, színvonalában, minőségében a férfiak felnőtt Magyar Bajnoksága volt a leggyengébb.

Itt csak az ökölvívók teljesítményéről beszélek, hisz a rendezés meg az egyéb körülmények kiválóak voltak, így elmondhatjuk, a rendezés és a szervezés magasan felülmúlta öklözőinket, látványban, technikában, minőségben, szóval mindenben. Természetesen, voltak jó teljesítmények, és jó mérkőzések, de most az összképről beszélek.

A minőség, harcosság, és minden, ami ökölvívás tekintetében, a serdülők vitték el a pálmát. A serdülő ökölvívók mérkőzései voltak a legizgalmasabbak, és a legharcosabbak. Nagyon sok mérkőzésen az utolsó pillanatban dőlt el ki nyeri a meccset, szóval a legfiatalabbak okozták nekünk a legtöbb örömet.

A juniorok is hatalmas csatákban döntötték el a helyezések sorsát. Nagyon sok jó mérkőzést láthattunk, több mérkőzésre mondhattuk, ha a másikat hozzák ki győztesnek, akkor sem hibáztak volna a bírók. Így a képzeletbeli dobogó második fokán a juniorok állnának.

Az ifik foglalnák el, annak a bizonyos dobogónak a harmadik helyét. Náluk már nem mondható el az, ami serdülőknél és junioroknál, ami nem jelent mást, mint azt, hogy bizony a selejtezők elég unalmasak voltak, voltak olyan mérkőzések ahol nagy volt a tudás különbség, de voltak szép számmal olyanok is, ahol a versenyzők a minimum szintet sem érték el.

Az elődöntők és döntők, már jó mérkőzéseket hoztak, nem véletlen az, hogy a végső győztesek a felnőtt bajnokságon is komoly szerepet játszottak, sőt, az ifi után, a felnőtt mezőnyben is többen bajnokok lettek.  

Természetesen ez a tény, nagyban befolyásolta a felnőtt bajnokság színvonalát is, hisz több ifi bajnok lett felnőtt bajnok is, és ez nem igazán hízelgő a felnőttekre nézve. Egyben egy kicsit félve nézhetünk, a felnőtt nemzetkőzi mezőnyre is, hisz ezek a fiatalok, még nem elég érettek a nemzetközi megmérettetésre.

A női bajnokságról a legjobb, amit elmondhatok, az indulók létszáma. Örvendetes, hogy egyre többen vesznek részt a bajnokságon, ez mennyiségi növekedést jelent, ám, a minőségen még van mit javítani. Nem tesz jót, a női ökölvívásnak az a tény, hogy mindössze három súlyban indulhatnak az olimpián, itt nagy lesz a tülekedés, de félő, hogy a nem olimpiai súlyok meg szépen kiürülnek. 

Ami a klubokat illeti, Kecskeméten, Konkoly István vezényletével nagyon jó munkát végeznek, minden korosztályban számolni kell velük, és az ifiknél és felnőtteknél, ők nyerték a csapat pontversenyt. Örvendetes az a tény is, hogy a Vasas komolyan foglalkozik az utánpótlás neveléssel, ez már az eredményeken is meglátszik, a junioroknál ők nyerték a csapatversenyt, míg a serdülőknél a Debrecen, végzett az első helyen.

Azt gondolom, nem állunk rosszul, ám sok munka vár a felnőtt versenyzőkre a Londoni olimpiáig. A jelen meghatározói, Káté, Bacskai, Varga, Szellő, Darmos mellé, még többeknek fel kell zárkózniuk. Azt azért még meg kell említeni, hogy a szövetségi kapitány elképzelése, hogy minden súlyban két nemzetközi szintű versenyző legyen, csak a 64-kilóban valósult meg, ott Klasz Árpád személyében, mindenkor és mindenhol bevethető kitűnő ökölvívó van.

Ennyit a 2009. évről, és mit is kívánhatnánk a 2010 évre, sok sikert a fiúknak és lányoknak egyaránt.